A cikk eredetileg a Der Rechte Rand c. német antifasiszta magazinban 176/2019 számban 26.-27. oldalon jelent meg. Az alábbi forditást Anyiszonyan Klára készitette.

A 2014. évi Európai Parlamenti választásokhoz képest az idei EP választás esetében nyilvánvaló különbség, hogy Magyarországon az általános politikai trend a jobbratolódás, a féldiktatórikus Fidesz-rezsim határozott elmozdulása a szélsőjobb irányába.

 

2018. április 8-án Orbán Viktort harmadik hivatali ciklusára választották újra, miután a jobboldali Fidesz Magyar Polgári Szövetség a szavazatok 48 %-át nyerte el, ami elegendő a kétharmados többséghez a Parlamentben. A Fidesz és a vele szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt a 199-ből 133 mandátumot nyert meg. A Jobbik 26 helyet kapott. Ez azt jelenti, hogy az újonnan megválasztott Parlamentben 159 helyet a jobboldal és a szélsőjobb oldal foglalt el.

Ez döntő győzelem és megerősítés volt Orbán számára, aki az utóbbi években nyíltan szembehelyezkedett az EU-val és az illiberális ultranacionalizmus úttörőjévé vált, és aki nem csupán Közép- és Kelet-Európában népszerű, hanem az egész Nyugaton is. Orbán választási  nyilatkozata egyetlen mondatból állt: "Folytatjuk az eddigieket." A magyaroknak szóló üzenetei ezek: rasszista propaganda, idegengyűlölet, menekült-ellenesség, Soros elleni keresztesháború, az európai kereszténység védelme és antikommunizmus. És ez az üzenet bevált: a Medián Közvéleménykutató Intézet szeptemberben felmérést folytatott a Political Capital budapesti intézetének megbízásából. Az eredmények szerint a megkérdezettek 40-50 %-a hisz az összeesküvés-elméleteben, beleértve az antiszemita összeesküvést is. Orbán egyetlen interjút sem adott és egyetlen vitában sem vett részt. Győzelme olyan tényezőkből ered, mint a liberális demokratikus rendszer hanyatlása, a migrációellenes platform sikere és az ellenzék végzetesen erős megosztottsága. Orbán legutóbbi választási sikere megerősítette pozícióját Brüsszelben, ahol a Fidesz  a kereszténydemokrata Európai Néppárt (ENP), a legnagyobb Európai Parlament-beli frakció tagja.

 

A sikerhez vezető út

 

A Fidesz 2018. évi ismételt választási sikerének első tényezője a 2010. előtti szocialista kormányzás megszorító politikájából való általános kiábrándulás volt, továbbá a demokratikus szabályok Fidesz általi felborítása, az új Alaptörvény elfogadása, a választási törvény megváltoztatása és a független média fölötti ellenőrzés.

 

Az orbáni győzelem másik tényezője az volt, hogy a migráció továbbra is megkülönböztetett téma maradt. A 2015 év végi európai "migrációs válság" óta Magyarországon erre hegyezik ki az összes problémát. Ebben az összefüggésben született Orbán döntése a magyar határzárról, tartós ellenállása a politikai menekültekre vonatkozó EU-követelménnyel szemben.  A migrációellenes politika és retorika a kevésbé képzett választópolgárok mozgósításának  különösen hatásos eszközének bizonyult vidéken és más városokban, Budapest kivételével. Orbán sikeresen meggyőzte bázisát arról, hogy csak ő és az ő kormányzása képes megvédeni az országot a "muszlim inváziótól" és Brüsszeltől, Soros Györgytől, a nyugati liberálisoktól és nem utolsó sorban az Egyesült Nemzetektől. Orbán sikerének harmadik fő tényezője az a képessége, hogy időben egyesíteni tudta az ellenzékben gyenge és megosztott jobboldalt. Gazdasági és kulturális nacionalizmusa segítségével csaknem  két évtizedig egyben tartotta táborát és több mint két millió választót szilárdan a Fideszhez kötött. 2009-ben Orbán előterjesztette elképzelését, miszerint a Fidesz évtizedekig hatalomban maradhat, amennyiben magát "centrális politikai erőként" tudja megalapozni. Ebben az üzleti játékban az ellenzéket megosztja szélsőbal és -jobb blokkokban. A 2006-2010 közötti parlamenti időszak folyamán a szocialista MSZP összeomlása és a szélsőjobbos Jobbik felemelkedését követően igazolta magát az orbáni jóslat és a Fidesz az egyedüli nagy párttá vált a magyar politikai térképen.

 

A megjósolhatatlan

 

2018. december 8-án a szakszervezetek tömeges demonstrációs hullámot indítottak el a munkatörvények tervezett módosítása ellen, mely "rabszolgatörvény" néven híresült el.  Ebbe tartozik a túlórák megemelése éves szinten 250-ről 400 órára, melyet a munkavállalók kötelesek elfogadni, miként más, a munka világát érintő törvények fellazítását is. A munkaadók ezt lehetségesnek tartják, a felgyűlt túlórákat három éven belül kell elszámolni az eddigi egy év helyett. Még egy további lehetővé tett változás: közvetlenül a munkaadóval kell a túlórák tekintetében megállapodást kötni, figyelembe véve a kollektív szerződést és bevonva a szakszervezetet. A tömeges tüntetések Budapesten és más városokban a leghevesebbek voltak a Fidesz 2010. évi újbóli hatalomra jutása óta. A tiltakozásokat az addig széttöredezett szakszervezetek és ellenzéki pártok  (beleértve a Jobbikot), valamint a diákok vezették.

 

December 12-én a munkatörvények és egyéb vitatott törvények módosításait elfogadták a Parlamentben kaotikus körülmények között, miután figyelmen kívül hagyták az ellenzéki képviselők követeléseit, a parlamenti emelvényt blokkolták, a szavazás teljes megzavarásának szándéka, érvénytelenné tétele valósult meg a házszabály ellenében.

 

Mozgolódás a szélső jobboldalon

 

2014 óta az egykori Magyar Gárda elnöke és alapítója, Vona Gábor kezdeményezte a fasiszta Jobbik átalakítását jobboldali konzervatív párttá. Ezzel a Jobbik középre mozdult el és új megfelelési lehetőséget tárt fel, valószínűleg a Fidesz kontójára.

 

Ez választási programjában is megjelent, melynek címe: "Biztonságos Európát, szabad Magyarországot". Ebben a következő értékeket fekteti le: "a biztonság biztosítása, a migrációs kihívás megoldása, fókuszálás a bérkülönbségek csökkentésére, egy valódi összetartozás létrehozására, csatlakozás az Európai Ügyészséghez, harc az álhírek ellen, az európai nemzeti kisebbségek védelméért". Továbbá azt irják: 'A Fidesszel ellentétben, melynek egyértelmű stratégiai súlypontja az EU-val való konfrontáció és amely ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból, a Jobbik zökkenőmentes EU-kapcsolatokra törekszik. Magyarországnak demokratikussá és szabaddá kell válnia, egy olyan országgá, amely polgárainak biztonságot és kiszámíthatóságot garantál". 2019 február elejére nyilvánosságra kell hozni a választási listákat.

Vona kezdeményezése nem ellentmondásmentes. 2017 közepén  Magyarországon egy új nacionalista koalíció lépett színre a jobboldalon, mely Betyársereg néven fegyveres nacionalista csoportból és "patrióta sportmozgalomból", valamint két további csoportból, az Érpataki Modell Országos Hálózatból és az Identitárius Egyetemisták Szövetsége - Identitisz Egyesületből áll.

 

Az elégedetlen Jobbik-tagok soraiból szintén kialakult egy új radikális-nemzeti politikai erő, a Mi Hazánk Mozgalom (MHM). Vezetője Toroczkai László, a Jobbik egykori helyettes elnöke és Ásotthalom polgármestere, akit a párt június elején kizárt tagjai közül. Toroczkai egy politikai opportunista és radikális nacionalista.  Az új mozgalom indításakor egy "fehér Magyarországot" követelt és "trikolórt egy mázolt szivárvány" helyett.  Toroczkai "választ akar adni a valódi szociális problémákra", beleértve Magyarország csökkenő születési rátáját, továbbá "a bevándorlás és kivándorlás kérdését, Magyarország és az EU viszonyát és a magyar-cigány együttélést".

 

Az egykori Jobbik elnökhelyettes, Novák Előd, valamint a korábbi szóvivő, Dúró Dóra is csatlakoztak az MHM-hez. A parlamenti frakcióból történt kizárása után kevés kétség maradt afelől, hogy Volner János, a Jobbik alelnöke Apáti Istvánnal és Fülöp Erikkel együtt bejelenti a pártból való kilépésüket. Egyikük sem adta vissza parlamenti mandátumát. Csak idő kérdése volt, mikor lép be a trió az MHM-be. A kilépésük bejelentése megerősítette Volnert abban, hogy a Jobbik elfogadhatatlan "balliberális fordulatot" hajtott végre. Volner szerint a Jobbikból a mai napig hiányzik egy "politikai fókusz". Eközben az átlagember a Fidesz központi témáira tudta a választ (Migráció 2018, Az államköltségek csökkentése 2014), Vona pártja nyolc évig sem tudta tisztázni ezt az üzenetet. Most Dúró a Parlament  házirendjének módosításán fáradozik, ami lehetővé tenné, hogy MHM-frakciót alakíthassanak. Jelenleg a parlamenti választás szabályaiban ilyen nem létezik.

 

Pillanatnyilag az MHM-ből aligha lesz valódi konkurencia az EU-választáson. A Fidesz arra számít, hogy az új szélsőjobb a Jobbik meggyengüléséhez vezet. Végülis egy szomszédságban, a migrációval szembeni ellenállásban egy mindennapos és közkedvelt téma rejlik, kevés izgalmasabb van annál, mint amit Orbán naponta elmond.

 

Tóth István

 

Megosztás a facebookon